1.3 Mássalhangzók

A mássalhangzók képzése során a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadállyal találkozik. A képzés (akadály) helye szerint lehet ajak-, fog-, íny-, gégehang. A képzés módja szerint lehet zárhang, réshang és zár-réshang. A hangszalagok működése szerint lehet zöngés és zöngétlen hang. A levegő útja alapján lehet száj- és orrhang.

Vannak olyan mássalhangzók, amelyeknél a képzés helye és az akadály helye megegyezik, de a hangszalagok működése eltér (zöngés-zöngétlen párok):

  • Zöngés mássalhangzók: b, d, dz, dzs, g, gy, v, z, zs
  • Zöngétlen mássalhangzók: p, t, c, cs, k, ty, f, sz, s

Nincs zöngétlen párjuk a j, ly, m, n, ny, r hangoknak. Nincs zöngés párja a h hangnak.

Az időtartam alapján lehetnek rövid (pl. ép) és hosszú (pl. éppen) mássalhangzók. Ha a mássalhangzó hosszú, akkor írásban az egyjegyűeket megkettőzzük, a két- és háromjegyűeknél pedig az első tagot kettőzzük meg.

A mássalhangzók minőségi változással járó alkalmazkodása a hasonulás és az összeolvadás.

Részleges hasonulásnak nevezzük, amikor két egymás mellett álló hang közül az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik:

  • Zöngés szerinti részleges hasonulás (pl. dobszó, népdal): amikor egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó áll egymás mellett, akkor általában a második mássalhangzó zöngésíti vagy zöngétleníti az előtte álló mássalhangzót.
  • Képzés helye szerinti részleges hasonulás (azonban, színpad, különben). Az np és nb hangkapcsolatból mp és mb hangkapcsolatot hallunk.

A részleges hasonulásokat írásban nem jelöljük.

Teljes hasonulásnak nevezzük azt az esetet, amikor az egymás mellet álló mássalhangzók azonossá válnak:

  • Az írásban is jelölt teljes hasonulás például akkor jön létre, ha a szóhoz -val, -vel, -vá, -vé rag kapcsolódik: gyermekkel, baráttal. Jelölt teljes hasonulás fordul elő a tárgyas igeragok esetében az s, sz, z, dz hangokra végződő igetöveknél is (pl. mossa, hozzuk).
  • Az írásban nem jelölt teljes hasonulásnál az egyik mássalhangzó kimarad, a másikat pedig hosszan ejtjük (pl. éljen, hagyja, anyja, igazság).

Összeolvadásnak nevezzük azokat az eseteket, amikor két mássalhangzó kerül egymás mellé, és egy harmadikká olvad össze (pl. nénje, válogatja, tudjuk, tetszik, barátság).

Mássalhangzó kiesésnek nevezzük, ha a szavakban vagy két szó határán három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és kiejtéskor a középső kiesik (pl. gondtalan).

A mássalhangzók mennyiségi változással járó alkalmazkodása a rövidülés és a nyúlás:

  • Rövidülésnek nevezzük azt az esetet, amikor a szóban egymás mellé kerül egy hosszú és egy rövid mássalhangzó. Ebben az esetben a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük ki (pl. hallgat, jobbra, otthon, visszhang).
  • Nyúlásnak nevezzük azt az esetet, amikor a szóban két magánhangzó között levő rövid mássalhangzót hosszúnak halljuk, de röviden írjuk (pl. egyes, kisebb, nyúlik).

Társoldalak

Angol szókincs (A1-C2)
Angol tanulószótár és szókincstréner a Közös Európai Nyelvi Referencia-keret A1-C2 szintű teljes referencia szókincsével.
Német alapszókincs
Az alapszókincs több mint tízezer példamondattal, nyelvvizsga témakörönként és leckénként csoportosítva.
Német webszótár
A webszótár jelzi az alpszókincshez tartozó szavakat, felismeri a rendhagyó igéket és a ragozott formákat.
Önállóan németül
Tanuljon önállóan a Deutsche Welle online nyelvtanfolyamával! 30 lecke, A1-A2-B1 szintek, 800 gyakorlat, videó, hanganyag.