3.2 Az ige

Az ige cselekvést, történést, létezést, állapotot kifejező szófaj. Az ige toldaléka rámutat a cselekvő személyére, számára, a cselekvés idejére, módjára, és rámutathat a cselekvés irányulására. Az ige a mondatban az állítmány szerepét tölti be. Kötelező és szabad bővítményei lehetnek a tárgy és a határozó.

Igeidők:

  • Jelen idő: jele nincs (megyek).
  • Múlt idő: jele -t, -tt (mentem).
  • Jövő idő: főnévi igenév + a fog ige ragozott alakja (menni fogok).

Igemódok:

  • Kijelentő mód: a cselekvés valóban megtörténik. A kijelentő módban mindhárom igeidőt használhatjuk. Jele nincs (megyek).
  • Feltételes mód: a cselekvés feltételhez van kötve. A feltételes módú igéknek csak jelen és múlt idejük van. A jelen idejű alak utalhat a jövő időre is. Jele: -na, -ne, -ná, -né (mennék). A múlt idő képzése: múlt idejű ragozott ige + volna (mentem volna).
  • Felszólító mód: a cselekvésre utasítást adunk, ill. tiltást fejezünk ki. A felszólító módnak csak jelen ideje van. Jele: -j (menj).

A cselekvés irányulása szerint az ige lehet:

  • tárgyas: bővíthető tárggyal (talál)
  • tárgyatlan: nem bővíthető tárggyal (megy)

Azt az igei toldalékot, amelyik a cselekvő számát, személyét fejezi ki, igei személyragnak nevezzük. Az igeragozás lehet alanyi és tárgyas:

  • Alanyi ragozás: -k; -sz, l; - / -unk, ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -nek (megyek, mész, megy / megyünk, mentek, mennek)
  • Tárgyas ragozás: -m; -d; -ja, -i / -juk, jük; -játok, -itek; -ják, -ik (látom, látod, látja / látjuk, látjátok, látják)

Tárgyatlan igék és határozatlan tárgy esetén az igeragozás alanyi. Határozott tárgy esetén az igeragozás tárgyas.

A cselekvő és a cselekvés viszonya alapján az ige lehet:

  • cselekvő: alany maga végzi a cselekvést (megy)
  • műveltető: alany mással végezteti cselekvést (írat, mosat)
  • szenvedő: más által végzett cselekvés alanyra hat (adatik, kéretik)
  • visszaható: alany által végzett cselekvés az alanyra irányul (fésülködik)
  • ható ige (mehet, láthat)

Az igéből képzőkkel képezhetünk műveltető igét, visszaható igét, szenvedő igét, ható igét, gyakorító igét, mozzanatos igét és kezdő igét.

A cselekvés lefolyása szerint az ige lehet:

  • tartós ige (huzamosabb lefolyású)
  • mozzanatos ige (egyszer megy végbe)
  • gyakorító ige (ismétlődik)

Igenemek a magyar nyelvben: cselekvő tárgyatlan, cselekvő tárgyas, műveltető, visszaható, állapotot kifejező tárgyatlan, történést kifejező tárgyatlan, szenvedő. Az állítmány igeneme meghatározza az ige kötelező bővítményeit, és ezzel a mondat szerkezetét is.

Az igének lehet igekötője, amely megváltoztathatja az ige jelentését, tárgyatlan igéből tárgyast alkothat és gyakorító szerepű lehet.

Társoldalak

Német alapszókincs
Az alapszókincs több mint tízezer példamondattal, nyelvvizsga témakörönként és leckénként csoportosítva. A rendhagyó igeragozás és az igei vonzatok tanulása, gyakorlása.
Német webszótár
A webszótár jelzi az alpszókincshez tartozó szavakat, felismeri a rendhagyó igéket és a ragozott formák többségét, valamint segítséget nyújt az összetett szavak szótározásához.
Önállóan németül
Tanuljon önállóan a Deutsche Welle online nyelvtanfolyamával! 30 lecke, A1-A2-B1 szintek, 800 gyakorlat, videó, hanganyag. A tanuláshoz magyar szókincstréner érhető el.