Infinitiv

A német cselekvő (Aktiv) igeragozáshoz és a szenvedő (Passiv) igeragozás két típusához (Vorgangspassiv / Zustandspassiv) két-két főnévi igenév tartozik: egy folyamatos (jelen idejű, Infinitiv Präsens vagy röviden Infinitiv I) és egy befejezett (múlt idejű, Infinitiv Perfekt vagy röviden Infinitiv II) főnévi igenév (összesen hat főnévi igenév forma, ha az ige Passiv-ban is ragozható). A magyar nyelvben az igéknek csak egy főnévi igenevük van.

A főnévi igeneves szerkezetekben az Infinitiv I egyidejűséget vagy utóidejűséget, az Infinitiv II előidejűséget fejezhet ki (múlt idővel fordítjuk).

A főnévi igenevek képzése

AktivPassiv
VorgangspassivZustandspassiv
Infinitiv Ilernen
kommen
gelernt werdengelernt sein
Infinitiv IIgelernt haben
gekommen sein
gelernt worden seingelernt gewesen sein
Infinitiv I Aktiv
Verbstamm + (e)n: lernen, kommen. Az -el- és -er- végződésű igetövek esetén -n végződés járul az igetőhöz: wechseln, lächeln, zittern. Az igének ez a szótári alakja, és általában erre az alakra egyszerűen Infinitiv-ként hivatkozunk.
Infinitiv II Aktiv
Partizip II + haben/sein: az ige múlt idejű (befejezett) melléknévi igeneve (Partizip II) + a haben vagy sein segédige jelen idejű főnévi igenevével képezzük (gelernt haben, gekommen sein). Általában erre az alakra egyszerűen Infinitiv II-ként hivatkozunk.
Infinitiv I Vorgangspassiv
Partizip II + werden: az ige múlt idejű (befejezett) melléknévi igenevével (Partizip II) + a werden segédige jelen idejű főnévi igenevével képezzük (gelernt werden).
Infinitiv II Vorgangspassiv
Partizip II + worden sein: az ige múlt idejű (befejezett) melléknévi igenevével (Partizip II) + a werden segédige múlt idejű főnévi igenevével (Infinitiv II) képezzük (gelernt worden sein). A werden segédige Partizip II alakja worden (ez eltér a főigeként használatos Partizip II geworden alaktól). A werden ige a sein segédigével képzi az Infinitiv II alakját, amely így lesz végül is worden sein.

A Zustandspassiv Infinitiv alakok ritkán használatosak.

Infinitiv I Zustandspassiv
Partizip II + sein: az ige múlt idejű (befejezett) melléknévi igenevével (Partizip II) + a sein segédige jelen idejű főnévi igenevével képezzük (gelernt sein).
Infinitiv II Zustandspassiv
Partizip II + gewesen sein: az ige múlt idejű (befejezett) melléknévi igenevével (Partizip II) + a sein ige múlt idejű főnévi igenevével (Infinitiv II) képezzük (gelernt gewesen sein).

Az Infinitiv I és II használata

Ha a mondatban a főnévi igeneves szerkezettel kifejezett cselekvés a mondat állítmányával kifejezett cselekvés (vélekedés, állítás, ...) előtt történt (előidejűség), akkor a múlt idejű főnévi igenév (Infinitiv II), más esetekben pedig (egyidejűség és utóidejűség) a jelen idejű főnévi igenév (Infinitiv I) szerepel a főnévi igeneves szerkezetben.

Egyidejűség (Infinitiv I):

Er scheint reich zu sein. (Gazdagnak látszik.)

Er schien reich zu sein. (Gazdagnak látszott.)

Er muss krank sein. (Bizonyára beteg.)

Er musste sie von früher kennen. (Bizonyára korábbról ismerte.)

Előidejűség (Infinitiv II):

Er scheint reich gewesen zu sein. (Úgy látszik, hogy gazdag volt.)

Er schien reich gewesen zu sein. (Úgy látszott, hogy előzőleg gazdag volt.)

Er muss den Termin vergessen haben. (Bizonyára elfelejtette a találkozót.)

Sie musste ihn nicht erkannt haben. (Bizonyára nem ismerte meg.)

További példák:

Sie will ihn gestern getroffen haben. (Azt állítja, hogy tegnap találkozott vele.)

Sie wird das bestimmt nicht ohne Absicht gesagt haben. (Bizonyára nem szándék nélkül mondta.)

Er behauptet, niemals vorher gefragt worden zu sein. (Vorgangspassiv zu + Infinitiv II; Az állítja, hogy ezelőtt sohasem kérdezték meg.)

A webhely cookie-kat használ. A webhely igénybevételével Ön elfogadja ezen cookie-k használatát. További információk.