Magyar nyelvtan

Tartalom / 5. Mondatok / 5.2 A mondatok szerkezete

5.2 A mondatok szerkezete

Szerkezeti szempontból a beszéd minimális egysége a mondategység. Mondategységnek nevezzük az egyszerű mondatokat, az összetett mondatok minden egyes tagmondatát, valamint a tagolatlan és a hiányos szerkezetű mondatokat is.

A mondatot kommunikációs szempontból egyetlen mondategésznek tekintjük. Az egyszerű mondat egyetlen mondategész, amely egyetlen mondategységből áll. Az összetett mondat is egy mondategész, azonban tovább tagolható szerkezetileg önálló mondategységekre, tagmondatokra.

A mondatok szerkezet szerinti osztályozása:

• Egyszerű mondatok:
  • Teljes mondat:
    • Tagolt mondat: alany-állítmányi (predikatív) szerkezetet tartalmaz (funkcionálisan tagolt).
      • Tőmondat: csak alanyt és állítmányt tartalmaz.
      • Bővített mondat: az állítmányhoz vagy az alanyhoz alárendelt bővítmény kapcsolódik.
    • Tagolatlan mondat: az alany és az állítmány nem választható szét benne. Tagolatlan mondatok a megszólítások, az indulatszók, a módosítószók egy része.
  • Hiányos mondat: a mondatból az alany vagy az állítmány, esetenként akár mind a kettő hiányzik. Az alany hiányának esetén csak a harmadik személyű alanyt nem tartalmazó mondat számít hiányos mondatnak. Hiányos a mondat akkor is, ha a tárgyas ragozású ige mellől a tárgy, vagy a vonzatos igék mellől a kötelező vonzat hiányzik.
• Összetett mondatok:
  • Mellérendelő összetett mondatok: a mondategységek (tagmondatok) között csak tartalmi-logikai kapcsolat van, s így minden tagmondatuk szerkezetileg önálló.
  • Alárendelő összetett mondatok: a mondategységei, vagyis a tagmondatai között nyelvtani kapcsolat is van.

Többszörösen összetett mondatokban keveredhet az alá- és mellérendelő viszony. A közlés szempontjából a többszörösen összetett mondat is egyetlen mondategész, amely több mondategységre bomlik. Ezek a mondategységek tömbösödhetnek. Külön tömböt jelent minden főmondat a saját alárendelt mondataival.