Tartalom
/ 5. Mondatok
/ 5.2 A mondatok szerkezete
5.2 A mondatok szerkezete
Szerkezeti szempontból a beszéd minimális egysége a mondategység. Mondategységnek nevezzük az egyszerű mondatokat, az összetett mondatok minden egyes tagmondatát, valamint a tagolatlan és a hiányos szerkezetű mondatokat is.
A mondatot kommunikációs szempontból egyetlen mondategésznek tekintjük. Az egyszerű mondat egyetlen mondategész, amely egyetlen mondategységből áll. Az összetett mondat is egy mondategész, azonban tovább tagolható szerkezetileg önálló mondategységekre, tagmondatokra.
A mondatok szerkezet szerinti osztályozása:
- Egyszerű mondatok:
- Teljes mondat:
- Tagolt mondat: alany-állítmányi (predikatív) szerkezetet tartalmaz (funkcionálisan tagolt).
- Tőmondat: csak alanyt és állítmányt tartalmaz.
- Bővített mondat: az állítmányhoz vagy az alanyhoz alárendelt bővítmény kapcsolódik.
- Tagolatlan mondat: az alany és az állítmány nem választható szét benne. Tagolatlan mondatok a megszólítások, az indulatszók, a módosítószók egy része.
- Hiányos mondat: a mondatból az alany vagy az állítmány, esetenként akár mind a kettő hiányzik. Az alany hiányának esetén csak a harmadik személyű alanyt nem tartalmazó mondat számít hiányos mondatnak. Hiányos a mondat akkor is, ha a tárgyas ragozású ige mellől a tárgy, vagy a vonzatos igék mellől a kötelező vonzat hiányzik.
- Összetett mondatok:
- Mellérendelő összetett mondatok: a mondategységek (tagmondatok) között csak tartalmi-logikai kapcsolat van, s így minden tagmondatuk szerkezetileg önálló.
- Alárendelő összetett mondatok: a mondategységei, vagyis a tagmondatai között nyelvtani kapcsolat is van.
Többszörösen összetett mondatokban keveredhet az alá- és mellérendelő viszony. A közlés szempontjából a többszörösen összetett mondat is egyetlen mondategész, amely több mondategységre bomlik. Ezek a mondategységek tömbösödhetnek. Külön tömböt jelent minden főmondat a saját alárendelt mondataival.